Ken Wilber 1949-ben született a Nebraska állambeli Oklahoma Cityben, és 1977-ben
jelent meg első könyve a The Spectrum of Consciousness (A tudat spektruma), mely nagy
vitákat indított és ismertté tette írója nevét. A könyvben egy új világmagyarázat alapjait
találjuk, mely összegzése annak a több száz könyvnek, melyet Wilber elolvasott olyan
elméletekről, melyekről addig úgy tűnt, sosem fognak egymással megférni. Ezen elméletek
azonban ebben az új keretben meglepő hasonlóságot mutattak és jól kiegészítették egymást.

Ez az új világmagyarázat nem egy univerzális világnézetet jelent, csupán egy új
keretrendszert, egy többdimenziós modellt, melynek segítségével a különböző elméletek és
szemléletmódok új megvilágításban kerülnek.

Az integrál szemlélet alapja a rész-egész igazsága: minden létező dolog egyszerre
valaminek a része, és részek összessége. Minden rész igaz a maga helyén, de csak a részleges
igazságot tartalmazza. Hogyan jön létre akkor a teljes kép? Wilber erre tett kísérletet a négy
kvadráns keretrendszerének kidolgozásával. Az integrál gondolkodásmódban az önmagukba
zárt elméletek igazságai egymás mellett álló részigazságokká válnak. A vagy-vagy látásmódot
így váltja fel az és-és, illetve az is-is látásmódja.

Az integrál szemlélet tartalmazza az emberiség eddig ismert ismeretanyagát. Térben
magába foglalja a keleti spirituális és meditációs hagyományokat és a nyugati pszichológiát,
felhasználja az északi eszkimó sámánok és a déli ausztráliai bennszülöttek tudását. Időben is
integrált, mert felhasználja az ősi iratok tudását (pl. a több mint ötezer éves Védák tanításait)
és a mai kor tudományos-racionális eredményeit. Nemcsak térben és időben integrált, hanem a
tudomány és a spiritualitás és a különböző pszichológiai irányzatok szempontjából is.

Integrálja a premodern, modern és posztmodern ismeretket. Premodern ismeret minden
olyan tudás, mely a felvilágosodás kora előtt gyűlt össze Európában. Ez ma is jellemző a világ
számos országára, elsősorban Afrikára és Ázsiára. Általában véve minden olyan országra, ahol
nem a materiális és fogyasztói világnézet uralkodik, hanem vallásos, spirituális alapelvekre
építkeznek.

Modernnek nevezzük az 18. századtól nyugaton kialakult világot, melyet az iparosodás
és kapitalizmus jellemez. A modernitás utáni szemlélet a jóléti társadalmakban jelent meg a 20.
sz. második felében. Az emberek új nézőpontokat vettek fel, megkérdőjelezték az addigiakat,
minden relatívvá vált. Megjelent az alternatív valóság, és nagy szerepet kapott a másik, a
másság elfogadása.

Wilber erénye és munkájának egyik érdeme, hogy nem a különbözőségeket kereste,
hanem az azonosságokat. Az integrál szemlélet az egészséges fejlődés mellett foglalkozik a
patológiával is, mind az egyén, mind a társadalom szempontjából. Foglalkozik az árnyék
integrálásával és pszichoterápiás megközelítésekkel is. Később az integrál szemlélet megjelent
a filozófia, a szociológia, a nevelés, az ökológia és sok más területen is.

Magyarországon Gánti Bence 2005-ben dolgozta ki a 3 éves képzést, amelyet 2006- ban
indított el a MONÁSZ Felnőttoktatási Intézetben. A világon elsőként indult integrál képzés
ekkor, 2006 szeptemberében, egyszerre három helyen: két amerikai egyetemen és
Magyarországon. 2009-től Integrál Akadémia néven létrejött az első önálló integrál szemléletet
oktató intézmény, és 2011 szeptemberétől vált akkreditálttá az Integrál pszichológia képzés.
(Forrás: Karl Nikoletta: Halálbeavatások a kultúrák tükrében c. szakdolgozat)

TOVÁBBI INFORMÁCIÓ: https://www.integralakademia.hu/rolunk/az-integral-
szemlelet-lenyege